gémes
Hungarian
Etymology
gém (“heron or spoonbill”) + -es (adjective-forming suffix), the shape and movement of the bird metaphorically transferred to the senses “drawbridge, (boom) barrier”, “hoist”, “sweep” (of a well), becoming the basis of the adjective, which mostly exists today in the compound given below.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɡeːmɛʃ]
- Hyphenation: gé‧mes
- Rhymes: -ɛʃ
Declension
Inflection of gémes | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | gémes | gémesek |
accusative | gémeset gémest |
gémeseket |
dative | gémesnek | gémeseknek |
instrumental | gémessel | gémesekkel |
causal-final | gémesért | gémesekért |
translative | gémessé | gémesekké |
terminative | gémesig | gémesekig |
essive-formal | gémesként | gémesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | gémesben | gémesekben |
superessive | gémesen | gémeseken |
adessive | gémesnél | gémeseknél |
illative | gémesbe | gémesekbe |
sublative | gémesre | gémesekre |
allative | gémeshez | gémesekhez |
elative | gémesből | gémesekből |
delative | gémesről | gémesekről |
ablative | gémestől | gémesektől |
non-attributive possessive - singular |
gémesé | gémeseké |
non-attributive possessive - plural |
gémeséi | gémesekéi |
Derived terms
References
- gémes in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- gémes in Czuczor, Gergely and János Fogarasi: A magyar nyelv szótára (’A Dictionary of the Hungarian Language’). Pest: Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdász, 1862–1874.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.