fénye

Hungarian

Etymology

fény (light) + -e (his/her/its, possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfeːɲɛ]
  • Hyphenation: fé‧nye

Noun

fénye

  1. third-person singular single-possession possessive of fény

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative fénye
accusative fényét
dative fényének
instrumental fényével
causal-final fényéért
translative fényévé
terminative fényéig
essive-formal fényeként
essive-modal fényéül
inessive fényében
superessive fényén
adessive fényénél
illative fényébe
sublative fényére
allative fényéhez
elative fényéből
delative fényéről
ablative fényétől
non-attributive
possessive - singular
fényéé
non-attributive
possessive - plural
fényééi

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.