cseh
See also: Cseh
Hungarian
Pronunciation
Adjective
cseh (not comparable)
- Czech (of or pertaining to the Czech Republic, its people or language)
Declension
Also see the noun section for alternative forms.
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | cseh | csehek |
accusative | csehet | cseheket |
dative | csehnek | cseheknek |
instrumental | csehvel | csehekkel |
causal-final | csehért | csehekért |
translative | csehvé | csehekké |
terminative | csehig | csehekig |
essive-formal | csehként | csehekként |
essive-modal | csehül | — |
inessive | csehben | csehekben |
superessive | csehen | cseheken |
adessive | csehnél | cseheknél |
illative | csehbe | csehekbe |
sublative | csehre | csehekre |
allative | csehhez | csehekhez |
elative | csehből | csehekből |
delative | csehről | csehekről |
ablative | csehtől | csehektől |
non-attributive possessive - singular |
csehé | cseheké |
non-attributive possessive - plural |
csehéi | csehekéi |
Declension
The singular instrumental and translative case may differ depending on the dialect. When the word is pronounced with a silent H, they are csehvel and csehvé, respectively, but for speakers who pronounce the H, the corresponding forms will be csehhel and csehhé.[2]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | cseh | csehek |
accusative | csehet | cseheket |
dative | csehnek | cseheknek |
instrumental | csehvel | csehekkel |
causal-final | csehért | csehekért |
translative | csehvé | csehekké |
terminative | csehig | csehekig |
essive-formal | csehként | csehekként |
essive-modal | — | — |
inessive | csehben | csehekben |
superessive | csehen | cseheken |
adessive | csehnél | cseheknél |
illative | csehbe | csehekbe |
sublative | csehre | csehekre |
allative | csehhez | csehekhez |
elative | csehből | csehekből |
delative | csehről | csehekről |
ablative | csehtől | csehektől |
non-attributive possessive - singular |
csehé | cseheké |
non-attributive possessive - plural |
csehéi | csehekéi |
Possessive forms of cseh | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | csehem | cseheim |
2nd person sing. | csehed | cseheid |
3rd person sing. | csehe | csehei |
1st person plural | csehünk | cseheink |
2nd person plural | csehetek | cseheitek |
3rd person plural | csehük | cseheik |
References
- Balázs Sinkovics, Gyula Zsigri: A H-ra vonatkozó megszorítások történeti változásai in A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei vol. 4, JATE Press, 2005
- Section 82e in A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás (’The Rules of Hungarian Orthography, 12th edition’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2015. →ISBN
Further reading
- cseh in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- cseh in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.