csalódás

Hungarian

Etymology

From csalódik (“to be disappointed / deluded”) +‎ -ás (“noun-forming suffix”).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃɒloːdaːʃ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: csa‧ló‧dás

Noun

csalódás (plural csalódások)

  1. disappointment
  2. illusion

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative csalódás csalódások
accusative csalódást csalódásokat
dative csalódásnak csalódásoknak
instrumental csalódással csalódásokkal
causal-final csalódásért csalódásokért
translative csalódássá csalódásokká
terminative csalódásig csalódásokig
essive-formal csalódásként csalódásokként
essive-modal — —
inessive csalódásban csalódásokban
superessive csalódáson csalódásokon
adessive csalódásnál csalódásoknál
illative csalódásba csalódásokba
sublative csalódásra csalódásokra
allative csalódáshoz csalódásokhoz
elative csalódásból csalódásokból
delative csalódásról csalódásokról
ablative csalódástól csalódásoktól
non-attributive
possessive - singular		 csalódásé csalódásoké
non-attributive
possessive - plural		 csalódáséi csalódásokéi
Possessive forms of csalódás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. csalódásom csalódásaim
2nd person sing. csalódásod csalódásaid
3rd person sing. csalódása csalódásai
1st person plural csalódásunk csalódásaink
2nd person plural csalódásotok csalódásaitok
3rd person plural csalódásuk csalódásaik

Derived terms
Compound words
Expressions

Further reading
  • csalódás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • csalódás in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.