bandzsa
Hungarian
Etymology
Of unknown origin.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbɒnd͡ʒɒ]
- Hyphenation: ban‧dzsa
- Rhymes: -d͡ʒɒ
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | bandzsa | bandzsák |
accusative | bandzsát | bandzsákat |
dative | bandzsának | bandzsáknak |
instrumental | bandzsával | bandzsákkal |
causal-final | bandzsáért | bandzsákért |
translative | bandzsává | bandzsákká |
terminative | bandzsáig | bandzsákig |
essive-formal | bandzsaként | bandzsákként |
essive-modal | — | — |
inessive | bandzsában | bandzsákban |
superessive | bandzsán | bandzsákon |
adessive | bandzsánál | bandzsáknál |
illative | bandzsába | bandzsákba |
sublative | bandzsára | bandzsákra |
allative | bandzsához | bandzsákhoz |
elative | bandzsából | bandzsákból |
delative | bandzsáról | bandzsákról |
ablative | bandzsától | bandzsáktól |
non-attributive possessive - singular |
bandzsáé | bandzsáké |
non-attributive possessive - plural |
bandzsáéi | bandzsákéi |
Derived terms
See also
- Appendix:Hungarian words with dzs
References
- bandzsa in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- bandzsa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- bandzsa in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.