adoptál

Hungarian

Etymology

From Latin adoptare, adoptatum.[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɒdoptaːl]
  • Hyphenation: adop‧tál
  • Rhymes: -aːl

Verb

adoptál

  1. (transitive) to adopt (to take by choice into relationship, as, child, heir, friend, citizen)
    Synonym: örökbe fogad

Conjugation

Derived terms

See also

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

  • adoptál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • adoptál in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.