üzemképes

Hungarian

Etymology

üzem (functioning, operation) + képes (-able)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈyzɛmkeːpɛʃ]

Adjective

üzemképes (comparative üzemképesebb, superlative legüzemképesebb)

  1. serviceable, operational (in condition for use)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative üzemképes üzemképesek
accusative üzemképeset üzemképeseket
dative üzemképesnek üzemképeseknek
instrumental üzemképessel üzemképesekkel
causal-final üzemképesért üzemképesekért
translative üzemképessé üzemképesekké
terminative üzemképesig üzemképesekig
essive-formal üzemképesként üzemképesekként
essive-modal
inessive üzemképesben üzemképesekben
superessive üzemképesen üzemképeseken
adessive üzemképesnél üzemképeseknél
illative üzemképesbe üzemképesekbe
sublative üzemképesre üzemképesekre
allative üzemképeshez üzemképesekhez
elative üzemképesből üzemképesekből
delative üzemképesről üzemképesekről
ablative üzemképestől üzemképesektől
non-attributive
possessive - singular
üzemképesé üzemképeseké
non-attributive
possessive - plural
üzemképeséi üzemképesekéi

Synonyms

Further reading

  • üzemképes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.