újkor
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈuːjkor]
- Hyphenation: új‧kor
Noun
újkor (usually uncountable, plural újkorok)
- modern era, modern period, modern times, modern age, modern history (the era after the Middle Ages)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | újkor | újkorok |
accusative | újkort | újkorokat |
dative | újkornak | újkoroknak |
instrumental | újkorral | újkorokkal |
causal-final | újkorért | újkorokért |
translative | újkorrá | újkorokká |
terminative | újkorig | újkorokig |
essive-formal | újkorként | újkorokként |
essive-modal | — | — |
inessive | újkorban | újkorokban |
superessive | újkoron | újkorokon |
adessive | újkornál | újkoroknál |
illative | újkorba | újkorokba |
sublative | újkorra | újkorokra |
allative | újkorhoz | újkorokhoz |
elative | újkorból | újkorokból |
delative | újkorról | újkorokról |
ablative | újkortól | újkoroktól |
non-attributive possessive - singular |
újkoré | újkoroké |
non-attributive possessive - plural |
újkoréi | újkorokéi |
Possessive forms of újkor | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | újkorom | újkoraim |
2nd person sing. | újkorod | újkoraid |
3rd person sing. | újkora | újkorai |
1st person plural | újkorunk | újkoraink |
2nd person plural | újkorotok | újkoraitok |
3rd person plural | újkoruk | újkoraik |
Derived terms
Further reading
- újkor in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.