összecsapás
Hungarian
Etymology
From összecsap + -ás.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈøsːɛt͡ʃɒpaːʃ]
- Hyphenation: ösz‧sze‧csa‧pás
Noun
összecsapás (plural összecsapások)
- clapping, clashing, crashing (noisy collision of objects)
- clash, encounter, engagement, smackdown (a skirmish, a hostile confrontation)
- Synonyms: összetűzés, összeütközés
- clash (opposition; contradiction; such as between differing or contending interests, views, purposes, etc.)
- Synonyms: csörte, összeütközés
- (sports) clash (a match; a game between two sides)
- Synonym: mérkőzés
- (derogatory) slapping together (of work)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | összecsapás | összecsapások |
| accusative | összecsapást | összecsapásokat |
| dative | összecsapásnak | összecsapásoknak |
| instrumental | összecsapással | összecsapásokkal |
| causal-final | összecsapásért | összecsapásokért |
| translative | összecsapássá | összecsapásokká |
| terminative | összecsapásig | összecsapásokig |
| essive-formal | összecsapásként | összecsapásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | összecsapásban | összecsapásokban |
| superessive | összecsapáson | összecsapásokon |
| adessive | összecsapásnál | összecsapásoknál |
| illative | összecsapásba | összecsapásokba |
| sublative | összecsapásra | összecsapásokra |
| allative | összecsapáshoz | összecsapásokhoz |
| elative | összecsapásból | összecsapásokból |
| delative | összecsapásról | összecsapásokról |
| ablative | összecsapástól | összecsapásoktól |
| non-attributive possessive - singular |
összecsapásé | összecsapásoké |
| non-attributive possessive - plural |
összecsapáséi | összecsapásokéi |
| Possessive forms of összecsapás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | összecsapásom | összecsapásaim |
| 2nd person sing. | összecsapásod | összecsapásaid |
| 3rd person sing. | összecsapása | összecsapásai |
| 1st person plural | összecsapásunk | összecsapásaink |
| 2nd person plural | összecsapásotok | összecsapásaitok |
| 3rd person plural | összecsapásuk | összecsapásaik |
Further reading
- összecsapás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.