érzésem

Hungarian

Etymology

érzés + -em (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːrzeːʃɛm]
  • Hyphenation: ér‧zé‧sem

Noun

érzésem

  1. first-person singular single-possession possessive of érzés

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative érzésem
accusative érzésemet
dative érzésemnek
instrumental érzésemmel
causal-final érzésemért
translative érzésemmé
terminative érzésemig
essive-formal érzésemként
essive-modal érzésemül
inessive érzésemben
superessive érzésemen
adessive érzésemnél
illative érzésembe
sublative érzésemre
allative érzésemhez
elative érzésemből
delative érzésemről
ablative érzésemtől
non-attributive
possessive - singular
érzésemé
non-attributive
possessive - plural
érzéseméi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.