viszonylat

Hungarian

Etymology

viszony + -lat

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvisoɲlɒt]
  • Hyphenation: vi‧szony‧lat
  • Rhymes: -ɒt

Noun

viszonylat (plural viszonylatok)

  1. relation, respect

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative viszonylat viszonylatok
accusative viszonylatot viszonylatokat
dative viszonylatnak viszonylatoknak
instrumental viszonylattal viszonylatokkal
causal-final viszonylatért viszonylatokért
translative viszonylattá viszonylatokká
terminative viszonylatig viszonylatokig
essive-formal viszonylatként viszonylatokként
essive-modal
inessive viszonylatban viszonylatokban
superessive viszonylaton viszonylatokon
adessive viszonylatnál viszonylatoknál
illative viszonylatba viszonylatokba
sublative viszonylatra viszonylatokra
allative viszonylathoz viszonylatokhoz
elative viszonylatból viszonylatokból
delative viszonylatról viszonylatokról
ablative viszonylattól viszonylatoktól
non-attributive
possessive - singular
viszonylaté viszonylatoké
non-attributive
possessive - plural
viszonylatéi viszonylatokéi
Possessive forms of viszonylat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. viszonylatom viszonylataim
2nd person sing. viszonylatod viszonylataid
3rd person sing. viszonylata viszonylatai
1st person plural viszonylatunk viszonylataink
2nd person plural viszonylatotok viszonylataitok
3rd person plural viszonylatuk viszonylataik

Further reading

  • viszonylat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.