vezetés

Hungarian

Etymology

vezet (to lead; drive) + -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvɛzɛteːʃ]
  • Hyphenation: ve‧ze‧tés

Noun

vezetés (plural vezetések)

  1. governance (the process, or the power, of governing; government or administration)
  2. leading
  3. conducting, management, maintenance
  4. driving

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vezetés vezetések
accusative vezetést vezetéseket
dative vezetésnek vezetéseknek
instrumental vezetéssel vezetésekkel
causal-final vezetésért vezetésekért
translative vezetéssé vezetésekké
terminative vezetésig vezetésekig
essive-formal vezetésként vezetésekként
essive-modal
inessive vezetésben vezetésekben
superessive vezetésen vezetéseken
adessive vezetésnél vezetéseknél
illative vezetésbe vezetésekbe
sublative vezetésre vezetésekre
allative vezetéshez vezetésekhez
elative vezetésből vezetésekből
delative vezetésről vezetésekről
ablative vezetéstől vezetésektől
non-attributive
possessive - singular
vezetésé vezetéseké
non-attributive
possessive - plural
vezetéséi vezetésekéi
Possessive forms of vezetés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vezetésem vezetéseim
2nd person sing. vezetésed vezetéseid
3rd person sing. vezetése vezetései
1st person plural vezetésünk vezetéseink
2nd person plural vezetésetek vezetéseitek
3rd person plural vezetésük vezetéseik

Derived terms

Compound words
Expressions

Further reading

  • vezetés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.