vezetés
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvɛzɛteːʃ]
- Hyphenation: ve‧ze‧tés
Noun
vezetés (plural vezetések)
- governance (the process, or the power, of governing; government or administration)
- leading
- conducting, management, maintenance
- driving
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | vezetés | vezetések |
accusative | vezetést | vezetéseket |
dative | vezetésnek | vezetéseknek |
instrumental | vezetéssel | vezetésekkel |
causal-final | vezetésért | vezetésekért |
translative | vezetéssé | vezetésekké |
terminative | vezetésig | vezetésekig |
essive-formal | vezetésként | vezetésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | vezetésben | vezetésekben |
superessive | vezetésen | vezetéseken |
adessive | vezetésnél | vezetéseknél |
illative | vezetésbe | vezetésekbe |
sublative | vezetésre | vezetésekre |
allative | vezetéshez | vezetésekhez |
elative | vezetésből | vezetésekből |
delative | vezetésről | vezetésekről |
ablative | vezetéstől | vezetésektől |
non-attributive possessive - singular |
vezetésé | vezetéseké |
non-attributive possessive - plural |
vezetéséi | vezetésekéi |
Possessive forms of vezetés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | vezetésem | vezetéseim |
2nd person sing. | vezetésed | vezetéseid |
3rd person sing. | vezetése | vezetései |
1st person plural | vezetésünk | vezetéseink |
2nd person plural | vezetésetek | vezetéseitek |
3rd person plural | vezetésük | vezetéseik |
Further reading
- vezetés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.