végpont
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈveːkpont]
- Hyphenation: vég‧pont
- Rhymes: -ont
Noun
végpont (plural végpontok)
- endpoint (either of two points at the end of a line)
- Antonyms: kezdőpont, kiindulópont
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | végpont | végpontok |
accusative | végpontot | végpontokat |
dative | végpontnak | végpontoknak |
instrumental | végponttal | végpontokkal |
causal-final | végpontért | végpontokért |
translative | végponttá | végpontokká |
terminative | végpontig | végpontokig |
essive-formal | végpontként | végpontokként |
essive-modal | — | — |
inessive | végpontban | végpontokban |
superessive | végponton | végpontokon |
adessive | végpontnál | végpontoknál |
illative | végpontba | végpontokba |
sublative | végpontra | végpontokra |
allative | végponthoz | végpontokhoz |
elative | végpontból | végpontokból |
delative | végpontról | végpontokról |
ablative | végponttól | végpontoktól |
non-attributive possessive - singular |
végponté | végpontoké |
non-attributive possessive - plural |
végpontéi | végpontokéi |
Possessive forms of végpont | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | végpontom | végpontjaim |
2nd person sing. | végpontod | végpontjaid |
3rd person sing. | végpontja | végpontjai |
1st person plural | végpontunk | végpontjaink |
2nd person plural | végpontotok | végpontjaitok |
3rd person plural | végpontjuk | végpontjaik |
Further reading
- végpont in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.