változás

Hungarian

Etymology

From változik + -ás.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvaːltozaːʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: vál‧to‧zás

Noun

változás (plural változások)

  1. change (the process of becoming different)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative változás változások
accusative változást változásokat
dative változásnak változásoknak
instrumental változással változásokkal
causal-final változásért változásokért
translative változássá változásokká
terminative változásig változásokig
essive-formal változásként változásokként
essive-modal
inessive változásban változásokban
superessive változáson változásokon
adessive változásnál változásoknál
illative változásba változásokba
sublative változásra változásokra
allative változáshoz változásokhoz
elative változásból változásokból
delative változásról változásokról
ablative változástól változásoktól
non-attributive
possessive - singular
változásé változásoké
non-attributive
possessive - plural
változáséi változásokéi
Possessive forms of változás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. változásom változásaim
2nd person sing. változásod változásaid
3rd person sing. változása változásai
1st person plural változásunk változásaink
2nd person plural változásotok változásaitok
3rd person plural változásuk változásaik

Derived terms

Further reading

  • változás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.