tolmács
Hungarian
Etymology
Borrowed either directly from Turkic, from Proto-Turkic *tilmaç – Chuvash тӑлмач (tălmač) –, or via a Slavic language, Proto-Slavic *tъlmačь.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtolmaːt͡ʃ]
- Hyphenation: tol‧mács
- Rhymes: -aːt͡ʃ
Noun
tolmács (plural tolmácsok)
- interpreter (one who listens to a speaker in one language and relates that utterance to the audience in a different language)
- Coordinate term: fordító
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | tolmács | tolmácsok |
| accusative | tolmácsot | tolmácsokat |
| dative | tolmácsnak | tolmácsoknak |
| instrumental | tolmáccsal | tolmácsokkal |
| causal-final | tolmácsért | tolmácsokért |
| translative | tolmáccsá | tolmácsokká |
| terminative | tolmácsig | tolmácsokig |
| essive-formal | tolmácsként | tolmácsokként |
| essive-modal | tolmácsul | — |
| inessive | tolmácsban | tolmácsokban |
| superessive | tolmácson | tolmácsokon |
| adessive | tolmácsnál | tolmácsoknál |
| illative | tolmácsba | tolmácsokba |
| sublative | tolmácsra | tolmácsokra |
| allative | tolmácshoz | tolmácsokhoz |
| elative | tolmácsból | tolmácsokból |
| delative | tolmácsról | tolmácsokról |
| ablative | tolmácstól | tolmácsoktól |
| non-attributive possessive - singular |
tolmácsé | tolmácsoké |
| non-attributive possessive - plural |
tolmácséi | tolmácsokéi |
| Possessive forms of tolmács | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | tolmácsom | tolmácsaim |
| 2nd person sing. | tolmácsod | tolmácsaid |
| 3rd person sing. | tolmácsa | tolmácsai |
| 1st person plural | tolmácsunk | tolmácsaink |
| 2nd person plural | tolmácsotok | tolmácsaitok |
| 3rd person plural | tolmácsuk | tolmácsaik |
Derived terms
Compound words
- jeltolmács
- konferenciatolmács
- szinkrontolmács
- tolmácsfülke
- tolmácsgép
Expressions
- konszekutív tolmács
References
- tolmács in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- tolmács in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.