tanulékony

Hungarian

Etymology

tanul (to learn) + -ékony (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtɒnuleːkoɲ]
  • Hyphenation: ta‧nu‧lé‧kony
  • Rhymes: -oɲ

Adjective

tanulékony (comparative tanulékonyabb, superlative legtanulékonyabb)

  1. (of humans or animals) teachable, docile (capable of learning easily; ready to accept instruction or direction)
    Synonyms: fogékony, okos, értelmes, intelligens, képezhető, idomítható

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative tanulékony tanulékonyak
accusative tanulékonyat tanulékonyakat
dative tanulékonynak tanulékonyaknak
instrumental tanulékonnyal tanulékonyakkal
causal-final tanulékonyért tanulékonyakért
translative tanulékonnyá tanulékonyakká
terminative tanulékonyig tanulékonyakig
essive-formal tanulékonyként tanulékonyakként
essive-modal
inessive tanulékonyban tanulékonyakban
superessive tanulékonyon tanulékonyakon
adessive tanulékonynál tanulékonyaknál
illative tanulékonyba tanulékonyakba
sublative tanulékonyra tanulékonyakra
allative tanulékonyhoz tanulékonyakhoz
elative tanulékonyból tanulékonyakból
delative tanulékonyról tanulékonyakról
ablative tanulékonytól tanulékonyaktól
non-attributive
possessive - singular
tanulékonyé tanulékonyaké
non-attributive
possessive - plural
tanulékonyéi tanulékonyakéi

Derived terms

  • tanulékonyan
  • tanulékonyság

References

  • Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

  • tanulékony in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.