tanácstalan

Hungarian

Etymology

tanács (“advice”) +‎ -talan (“-less, without”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtɒnaːt͡ʃtɒlɒn]
  • Hyphenation: ta‧nács‧ta‧lan

Adjective

tanácstalan (comparative tanácstalanabb, superlative legtanácstalanabb)

  1. puzzled (confused or perplexed)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative tanácstalan tanácstalanok
accusative tanácstalant tanácstalanokat
dative tanácstalannak tanácstalanoknak
instrumental tanácstalannal tanácstalanokkal
causal-final tanácstalanért tanácstalanokért
translative tanácstalanná tanácstalanokká
terminative tanácstalanig tanácstalanokig
essive-formal tanácstalanként tanácstalanokként
essive-modal tanácstalanul —
inessive tanácstalanban tanácstalanokban
superessive tanácstalanon tanácstalanokon
adessive tanácstalannál tanácstalanoknál
illative tanácstalanba tanácstalanokba
sublative tanácstalanra tanácstalanokra
allative tanácstalanhoz tanácstalanokhoz
elative tanácstalanból tanácstalanokból
delative tanácstalanról tanácstalanokról
ablative tanácstalantól tanácstalanoktól
non-attributive
possessive - singular		 tanácstalané tanácstalanoké
non-attributive
possessive - plural		 tanácstalanéi tanácstalanokéi

Derived terms
  • tanácstalankodik
  • tanácstalanság

Further reading
  • tanácstalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.