történet

From történik (“to happen”) +‎ -et (noun-forming suffix). First attested around 1456.[1]

• IPA^(key): [ˈtørteːnɛt]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: tör‧té‧net
• Rhymes: -ɛt

történet (plural történetek)

1. story, tale (sequence of real or fictional events)
   • 1927, Mihály Babits, chapter 6, in Halálfiai‎:

     Ó, Nelli nem ismerte a szerelmet. Némi ellenszenv, némi bámulat, némi ijedtség: egyéb érzések nem fűzték életének Don Juanjához. A szerelem ijesztő és terhes szó volt füleiben: egy frázis, mellyel szemben nem tudta kötelességét. Lelke hiszékeny volt, könnyen lehetett beugratni és megrémíteni. Tanácstalanul állt. Egyszerre egy nagy, romantikus szerelmi történet hősnőjének látta magát, s ijedten kérdezte, mit szokás ilyenkor cselekedni?

     (please add an English translation of this quotation)

2. history (a record or narrative description, an aggregate of past events, especially that of a particular place, object, family, etc.)
   • 1953, Virág Móricz, Apám regénye, Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó (1979), →ISBN, page 91:

     Szatmár megye kötetébe meg kellett írnia Nagybánya történetét. Ezen a munkán tanult meg forrásmunkákban neki való szálakat kibogozni.

     (please add an English translation of this quotation)

   • 2004, Marianne Rozsondai, “Figyelő: A 15–18. századi nyomtatványok feltárásának és digitalizálásának kérdései”, in Magyar Könyvszemle‎, volume 120, number 4:

     Nijolé Klingaité előadása elején a vilniusi Egyetemi Könyvtár rövid történetét hallhattuk. Az 1570-ben alapított Academia Vilnensis Societatis Jesu könyvtárából nőtt ki, amely anyagát Georgius Albinius vilniusi püspöknek és Zsigmond August lengyel király és litván nagyhercegnek köszönheti.

     (please add an English translation of this quotation)

   Ez a könyv Magyarország történetéről szól. — This book is about the history of Hungary.

3. (rare) writing of history, historiography
   • 1980, István Hahn, chapter 1, in Istenek és népek‎, →ISBN:

     A kapcsolat egy másik típusa az, amilkor egy-egy, eredetileg egymástól független totemisztikus, ill. természeti isten alakja valamilyen, ma már meg nem határozható okokból egybeolvadt, pl. hódítás vagy politikai egyesülés esetében. Így vált az egyiptomi Hórusz sólyomisten egyúttal a napisten, Ré fiává. Ez a fejlődés azonban a neolitikus, még történet előtti kor félhomályából már átvezet az írásos emlékek által is megvilágított történeti korok derengésébe.

     (please add an English translation of this quotation)

4. (archaic) history (branch of knowledge that studies the past)

   Történetet tanul. — He/she is studying history.

5. (archaic) chance (random occurrence)
   • 1794, András Dugonics, A’ gyapjas vitézek: Másadik könyv, page 144:

     Történetből esett-é? avagy kéſz-akarva? nem tudom; de Jázonnak lakásáúl azon ſzoba rendeltetett, mely Eutelus ſzobája mellett vala, és ha mellynek belső ajtaját meg-nyitod, a’ királyi háznak azon réſzébe juthattſz, mely Medeának lakására rendeltetett.

     (please add an English translation of this quotation)

   • 1838 January 14, “Különfélék”, in Vasárnapi Újság‎, volume 5, number 195:

     
     D. Robinzon azt mondá, hogy ezen gyógy mód nem régiben történetből fedeztetett-fel. Egy macska bejárt t. i. némi kémikus mühelyébe, mit az inasok megunván, megéteték kék savval, ’s mint döglöttet félre veték. Történetből azonban egy edény alá esett, mellyből csapon víz csorgott, ’s a’ macska lassanként fel-éledett. Ezen intést haszonra forditva, már több ízben emberen is segítettek vele.

     (please add an English translation of this quotation)

6. (slang) thing, thingy, gizmo, contraption

• (story, tale): mese, elbeszélés, sztori
• (history: aggregate of past events): történelem, múlt, história (archaic)
• (writing of history): történetírás, történelem
• (history: branch of knowledge that studies the past): történelem
• (chance): véletlen
• (thing, object, gizmo): dolog, valami, izé, cucc, cuccos, okosság, kütyü

• történet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN