szuper

Hungarian

Etymology

It became an independent word from words prefixed with szuper.[1] From Latin super.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsupɛr]
  • Hyphenation: szu‧per
  • Rhymes: -ɛr

Adjective

szuper (comparative szuperebb, superlative legszuperebb)

  1. super, great

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szuper szuperek
accusative szupert szupereket
dative szupernek szupereknek
instrumental szuperrel szuperekkel
causal-final szuperért szuperekért
translative szuperré szuperekké
terminative szuperig szuperekig
essive-formal szuperként szuperekként
essive-modal szuperül
inessive szuperben szuperekben
superessive szuperen szupereken
adessive szupernél szupereknél
illative szuperbe szuperekbe
sublative szuperre szuperekre
allative szuperhez szuperekhez
elative szuperből szuperekből
delative szuperről szuperekről
ablative szupertől szuperektől
non-attributive
possessive - singular
szuperé szupereké
non-attributive
possessive - plural
szuperéi szuperekéi

Derived terms

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.