szentségtelen

Hungarian

Etymology

szentség (sainthood) + -telen (-less, without, adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɛnt͡ʃeːktɛlɛn]
  • Hyphenation: szent‧ség‧te‧len

Adjective

szentségtelen (comparative szentségtelenebb, superlative legszentségtelenebb)

  1. unholy

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szentségtelen szentségtelenek
accusative szentségtelent szentségteleneket
dative szentségtelennek szentségteleneknek
instrumental szentségtelennel szentségtelenekkel
causal-final szentségtelenért szentségtelenekért
translative szentségtelenné szentségtelenekké
terminative szentségtelenig szentségtelenekig
essive-formal szentségtelenként szentségtelenekként
essive-modal szentségtelenül
inessive szentségtelenben szentségtelenekben
superessive szentségtelenen szentségteleneken
adessive szentségtelennél szentségteleneknél
illative szentségtelenbe szentségtelenekbe
sublative szentségtelenre szentségtelenekre
allative szentségtelenhez szentségtelenekhez
elative szentségtelenből szentségtelenekből
delative szentségtelenről szentségtelenekről
ablative szentségtelentől szentségtelenektől
non-attributive
possessive - singular
szentségtelené szentségteleneké
non-attributive
possessive - plural
szentségtelenéi szentségtelenekéi

Derived terms

Further reading

  • szentségtelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.