szarva

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɒrvɒ]
  • Hyphenation: szar‧va
  • Rhymes: -vɒ

Etymology 1

szarv + -a (his/her/its, possessive suffix)

Noun

szarva

  1. third-person singular single-possession possessive of szarv
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szarva
accusative szarvát
dative szarvának
instrumental szarvával
causal-final szarváért
translative szarvává
terminative szarváig
essive-formal szarvaként
essive-modal szarvául
inessive szarvában
superessive szarván
adessive szarvánál
illative szarvába
sublative szarvára
allative szarvához
elative szarvából
delative szarváról
ablative szarvától
non-attributive
possessive - singular
szarváé
non-attributive
possessive - plural
szarváéi

Etymology 2

szarik + -va (adverbial-participle suffix)

Participle

szarva

  1. adverbial participle of szarik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.