szamovár
Hungarian
Etymology
From Russian самова́р (samovár, “self-boiler”), from само́ (samó, “self”) + вари́ть (varítʹ, “to boil”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɒmovaːr]
- Hyphenation: sza‧mo‧vár
- Rhymes: -aːr
Noun
szamovár (plural szamovárok)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szamovár | szamovárok |
accusative | szamovárt | szamovárokat |
dative | szamovárnak | szamovároknak |
instrumental | szamovárral | szamovárokkal |
causal-final | szamovárért | szamovárokért |
translative | szamovárrá | szamovárokká |
terminative | szamovárig | szamovárokig |
essive-formal | szamovárként | szamovárokként |
essive-modal | — | — |
inessive | szamovárban | szamovárokban |
superessive | szamováron | szamovárokon |
adessive | szamovárnál | szamovároknál |
illative | szamovárba | szamovárokba |
sublative | szamovárra | szamovárokra |
allative | szamovárhoz | szamovárokhoz |
elative | szamovárból | szamovárokból |
delative | szamovárról | szamovárokról |
ablative | szamovártól | szamovároktól |
non-attributive possessive - singular |
szamováré | szamovároké |
non-attributive possessive - plural |
szamováréi | szamovárokéi |
Possessive forms of szamovár | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szamovárom | szamovárjaim |
2nd person sing. | szamovárod | szamovárjaid |
3rd person sing. | szamovárja | szamovárjai |
1st person plural | szamovárunk | szamovárjaink |
2nd person plural | szamovárotok | szamovárjaitok |
3rd person plural | szamovárjuk | szamovárjaik |
Further reading
- szamovár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.