szünetel

Hungarian

Etymology

First attested in 1835. From szünet (pause, break) + -el (verb-forming suffix), from szűnik (to cease) + -et (noun-forming suffix).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsynɛtɛl]
  • Hyphenation: szü‧ne‧tel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

szünetel

  1. (intransitive) to be paused/suspended/discontinued (of an activity or process: to be interrupted for a certain period of time)
    A nyári hónapokban rendszerint szünetel az oktatás.Education is usually suspended during the summer months.

Conjugation

Derived terms

  • szüneteltet

References

  1. szünetel in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations

Further reading

  • szünetel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.