szépség

Hungarian

Etymology

szép + -ség

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈseːpʃeːɡ]
  • Hyphenation: szép‧ség

Noun

szépség (plural szépségek)

  1. beauty (the quality of being attractive, pleasing, fine or good-looking; comeliness)
    • 1872, Mór Jókai, Az arany ember (Timar’s Two Worlds), part 3, chapter 1, translated by Mrs. Hegan Kennard:
      Timár túl boldog volt, hogy Timéát eljegyezheté. A leány tündéri szépsége az első találkozás óta meghódítva tartá lelkét. Bámulta őt. A szelíd kedély, melyet később ismerni tanult nála, megnyerte tiszteletét.
      Timar was intensely happy at being engaged to Timéa. The unearthly beauty of the girl had captivated his heart at first sight. He admired her then, and afterward the sweet nature which he learned to appreciate won his respect.
  2. beauty (someone who is beautiful)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szépség szépségek
accusative szépséget szépségeket
dative szépségnek szépségeknek
instrumental szépséggel szépségekkel
causal-final szépségért szépségekért
translative szépséggé szépségekké
terminative szépségig szépségekig
essive-formal szépségként szépségekként
essive-modal
inessive szépségben szépségekben
superessive szépségen szépségeken
adessive szépségnél szépségeknél
illative szépségbe szépségekbe
sublative szépségre szépségekre
allative szépséghez szépségekhez
elative szépségből szépségekből
delative szépségről szépségekről
ablative szépségtől szépségektől
non-attributive
possessive - singular
szépségé szépségeké
non-attributive
possessive - plural
szépségéi szépségekéi
Possessive forms of szépség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szépségem szépségeim
2nd person sing. szépséged szépségeid
3rd person sing. szépsége szépségei
1st person plural szépségünk szépségeink
2nd person plural szépségetek szépségeitek
3rd person plural szépségük szépségeik

Derived terms

Compound words

Further reading

  • szépség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.