számom

Hungarian

Etymology

szám + -om (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsaːmom]
  • Hyphenation: szá‧mom

Noun

számom

  1. first-person singular single-possession possessive of szám

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative számom
accusative számomat
dative számomnak
instrumental számommal
causal-final számomért
translative számommá
terminative számomig
essive-formal számomként
essive-modal számomul
inessive számomban
superessive számomon
adessive számomnál
illative számomba
sublative számomra
allative számomhoz
elative számomból
delative számomról
ablative számomtól
non-attributive
possessive - singular
számomé
non-attributive
possessive - plural
számoméi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.