stabilitás

See also: stabilitas

Hungarian

Etymology

From Latin stabilitas.[1] With -itás ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈʃtɒbilitaːʃ]
  • Hyphenation: sta‧bi‧li‧tás
  • Rhymes: -aːʃ

Noun

stabilitás (plural stabilitások)

  1. stability, stableness

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative stabilitás stabilitások
accusative stabilitást stabilitásokat
dative stabilitásnak stabilitásoknak
instrumental stabilitással stabilitásokkal
causal-final stabilitásért stabilitásokért
translative stabilitássá stabilitásokká
terminative stabilitásig stabilitásokig
essive-formal stabilitásként stabilitásokként
essive-modal — —
inessive stabilitásban stabilitásokban
superessive stabilitáson stabilitásokon
adessive stabilitásnál stabilitásoknál
illative stabilitásba stabilitásokba
sublative stabilitásra stabilitásokra
allative stabilitáshoz stabilitásokhoz
elative stabilitásból stabilitásokból
delative stabilitásról stabilitásokról
ablative stabilitástól stabilitásoktól
non-attributive
possessive - singular		 stabilitásé stabilitásoké
non-attributive
possessive - plural		 stabilitáséi stabilitásokéi
Possessive forms of stabilitás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. stabilitásom stabilitásaim
2nd person sing. stabilitásod stabilitásaid
3rd person sing. stabilitása stabilitásai
1st person plural stabilitásunk stabilitásaink
2nd person plural stabilitásotok stabilitásaitok
3rd person plural stabilitásuk stabilitásaik

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.