sértődékeny
Hungarian
Etymology
sértődik (“to become offended”) + -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈʃeːrtøːdeːkɛɲ]
- Hyphenation: sér‧tő‧dé‧keny
- Rhymes: -ɛɲ
Adjective
sértődékeny (comparative sértődékenyebb, superlative legsértődékenyebb)
- (of a person) touchy, oversensitive, thin-skinned, feisty (easily offended)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | sértődékeny | sértődékenyek |
accusative | sértődékenyet | sértődékenyeket |
dative | sértődékenynek | sértődékenyeknek |
instrumental | sértődékennyel | sértődékenyekkel |
causal-final | sértődékenyért | sértődékenyekért |
translative | sértődékennyé | sértődékenyekké |
terminative | sértődékenyig | sértődékenyekig |
essive-formal | sértődékenyként | sértődékenyekként |
essive-modal | — | — |
inessive | sértődékenyben | sértődékenyekben |
superessive | sértődékenyen | sértődékenyeken |
adessive | sértődékenynél | sértődékenyeknél |
illative | sértődékenybe | sértődékenyekbe |
sublative | sértődékenyre | sértődékenyekre |
allative | sértődékenyhez | sértődékenyekhez |
elative | sértődékenyből | sértődékenyekből |
delative | sértődékenyről | sértődékenyekről |
ablative | sértődékenytől | sértődékenyektől |
non-attributive possessive - singular |
sértődékenyé | sértődékenyeké |
non-attributive possessive - plural |
sértődékenyéi | sértődékenyekéi |
Derived terms
- sértődékenyen
- sértődékenység
Further reading
- sértődékeny in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.