rituális

Hungarian

Etymology

From Latin rītuālis (ritual).[1] With -ális ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈrituaːliʃ]
  • Hyphenation: ri‧tu‧á‧lis
  • Rhymes: -iʃ

Adjective

rituális (comparative rituálisabb, superlative legrituálisabb)

  1. ritual

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative rituális rituálisak
accusative rituálisat rituálisakat
dative rituálisnak rituálisaknak
instrumental rituálissal rituálisakkal
causal-final rituálisért rituálisakért
translative rituálissá rituálisakká
terminative rituálisig rituálisakig
essive-formal rituálisként rituálisakként
essive-modal
inessive rituálisban rituálisakban
superessive rituálison rituálisakon
adessive rituálisnál rituálisaknál
illative rituálisba rituálisakba
sublative rituálisra rituálisakra
allative rituálishoz rituálisakhoz
elative rituálisból rituálisakból
delative rituálisról rituálisakról
ablative rituálistól rituálisaktól
non-attributive
possessive - singular
rituálisé rituálisaké
non-attributive
possessive - plural
rituáliséi rituálisakéi

Derived terms

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

  • rituális in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.