róna

See also: Appendix:Variations of "rona"

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈroːnɒ]
  • (file)
  • Hyphenation: ró‧na
  • Rhymes: -nɒ

Etymology 1

From Slovak rovná, feminine form of rovný (straight, even, flat), or from rovina (plain).[1]

Noun

róna (plural rónák)

  1. plain (an expanse of land with relatively low relief)
    • 1846, Petőfi Sándor, Láttál-e a róna felett... (first two lines):
      Láttál-e a róna felett / Elszállni madársereget
      Have you seen over the plain / A flock of birds to fly across
    • 1869, Mór Jókai, chapter 18, in A kőszívű ember fiai:
      A hajnal a puszta közepén találta Ödönt. Sík, emberlakatlan róna közepett. Körös-körül csak puszta föld és puszta ég. Az égen egyedül kóvályog egy pusztai sas; a síkon egyedül üget a magányos lovag.
      (please add an English translation of this quotation)
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative róna rónák
accusative rónát rónákat
dative rónának rónáknak
instrumental rónával rónákkal
causal-final rónáért rónákért
translative rónává rónákká
terminative rónáig rónákig
essive-formal rónaként rónákként
essive-modal
inessive rónában rónákban
superessive rónán rónákon
adessive rónánál rónáknál
illative rónába rónákba
sublative rónára rónákra
allative rónához rónákhoz
elative rónából rónákból
delative rónáról rónákról
ablative rónától rónáktól
non-attributive
possessive - singular
rónáé rónáké
non-attributive
possessive - plural
rónáéi rónákéi
Possessive forms of róna
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rónám rónáim
2nd person sing. rónád rónáid
3rd person sing. rónája rónái
1st person plural rónánk rónáink
2nd person plural rónátok rónáitok
3rd person plural rónájuk rónáik
Derived terms
  • rónaság

Etymology 2

+ -na

Verb

róna

  1. third-person singular conditional present indefinite of

References

  1. róna in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • (plain): róna in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • ([dialectal] groove, furrow): róna in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Icelandic

Noun

róna

  1. definite accusative singular of
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.