politológus

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Politologe.[1] With the suffix -lógus.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈpolitoloːɡuʃ]
  • Hyphenation: po‧li‧to‧ló‧gus
  • Rhymes: -uʃ

Noun

politológus (plural politológusok)

  1. political scientist (an expert in political science)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative politológus politológusok
accusative politológust politológusokat
dative politológusnak politológusoknak
instrumental politológussal politológusokkal
causal-final politológusért politológusokért
translative politológussá politológusokká
terminative politológusig politológusokig
essive-formal politológusként politológusokként
essive-modal
inessive politológusban politológusokban
superessive politológuson politológusokon
adessive politológusnál politológusoknál
illative politológusba politológusokba
sublative politológusra politológusokra
allative politológushoz politológusokhoz
elative politológusból politológusokból
delative politológusról politológusokról
ablative politológustól politológusoktól
non-attributive
possessive - singular
politológusé politológusoké
non-attributive
possessive - plural
politológuséi politológusokéi
Possessive forms of politológus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. politológusom politológusaim
2nd person sing. politológusod politológusaid
3rd person sing. politológusa politológusai
1st person plural politológusunk politológusaink
2nd person plural politológusotok politológusaitok
3rd person plural politológusuk politológusaik

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.