omnibusz
Hungarian
Etymology
From the German Omnibus, from the French (voiture) omnibus "(carriage) for all", from the Latin omnibus (“for all”), from omnis (“all”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈomnibus]
- Hyphenation: om‧ni‧busz
- Rhymes: -us
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | omnibusz | omnibuszok |
accusative | omnibuszt | omnibuszokat |
dative | omnibusznak | omnibuszoknak |
instrumental | omnibusszal | omnibuszokkal |
causal-final | omnibuszért | omnibuszokért |
translative | omnibusszá | omnibuszokká |
terminative | omnibuszig | omnibuszokig |
essive-formal | omnibuszként | omnibuszokként |
essive-modal | — | — |
inessive | omnibuszban | omnibuszokban |
superessive | omnibuszon | omnibuszokon |
adessive | omnibusznál | omnibuszoknál |
illative | omnibuszba | omnibuszokba |
sublative | omnibuszra | omnibuszokra |
allative | omnibuszhoz | omnibuszokhoz |
elative | omnibuszból | omnibuszokból |
delative | omnibuszról | omnibuszokról |
ablative | omnibusztól | omnibuszoktól |
non-attributive possessive - singular |
omnibuszé | omnibuszoké |
non-attributive possessive - plural |
omnibuszéi | omnibuszokéi |
Possessive forms of omnibusz | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | omnibuszom | omnibuszaim |
2nd person sing. | omnibuszod | omnibuszaid |
3rd person sing. | omnibusza | omnibuszai |
1st person plural | omnibuszunk | omnibuszaink |
2nd person plural | omnibuszotok | omnibuszaitok |
3rd person plural | omnibuszuk | omnibuszaik |
See also
Further reading
- omnibusz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.