nyugtalanító
Hungarian
Etymology
nyugtalanít + -ó (present-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɲuktɒlɒniːtoː]
- Hyphenation: nyug‧ta‧la‧ní‧tó
- Rhymes: -toː
Adjective
nyugtalanító (comparative nyugtalanítóbb, superlative legnyugtalanítóbb)
- worrying, worrisome, disquieting (causing worry or unease)
- Synonym: aggasztó
Declension
Inflection of nyugtalanító | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | nyugtalanító | nyugtalanítók nyugtalanítóak |
accusative | nyugtalanítót | nyugtalanítókat nyugtalanítóakat |
dative | nyugtalanítónak | nyugtalanítóknak nyugtalanítóaknak |
instrumental | nyugtalanítóval | nyugtalanítókkal nyugtalanítóakkal |
causal-final | nyugtalanítóért | nyugtalanítókért nyugtalanítóakért |
translative | nyugtalanítóvá | nyugtalanítókká nyugtalanítóakká |
terminative | nyugtalanítóig | nyugtalanítókig nyugtalanítóakig |
essive-formal | nyugtalanítóként | nyugtalanítókként nyugtalanítóakként |
essive-modal | — | — |
inessive | nyugtalanítóban | nyugtalanítókban nyugtalanítóakban |
superessive | nyugtalanítón | nyugtalanítókon nyugtalanítóakon |
adessive | nyugtalanítónál | nyugtalanítóknál nyugtalanítóaknál |
illative | nyugtalanítóba | nyugtalanítókba nyugtalanítóakba |
sublative | nyugtalanítóra | nyugtalanítókra nyugtalanítóakra |
allative | nyugtalanítóhoz | nyugtalanítókhoz nyugtalanítóakhoz |
elative | nyugtalanítóból | nyugtalanítókból nyugtalanítóakból |
delative | nyugtalanítóról | nyugtalanítókról nyugtalanítóakról |
ablative | nyugtalanítótól | nyugtalanítóktól nyugtalanítóaktól |
non-attributive possessive - singular |
nyugtalanítóé | nyugtalanítóké nyugtalanítóaké |
non-attributive possessive - plural |
nyugtalanítóéi | nyugtalanítókéi nyugtalanítóakéi |
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.