mutáció

See also: mutacio and mutació

Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin mutatio.[1] With -áció ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmutaːt͡sijoː]
  • Hyphenation: mu‧tá‧ció
  • Rhymes: -joː

Noun

mutáció (plural mutációk)

  1. mutation

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative mutáció mutációk
accusative mutációt mutációkat
dative mutációnak mutációknak
instrumental mutációval mutációkkal
causal-final mutációért mutációkért
translative mutációvá mutációkká
terminative mutációig mutációkig
essive-formal mutációként mutációkként
essive-modal — —
inessive mutációban mutációkban
superessive mutáción mutációkon
adessive mutációnál mutációknál
illative mutációba mutációkba
sublative mutációra mutációkra
allative mutációhoz mutációkhoz
elative mutációból mutációkból
delative mutációról mutációkról
ablative mutációtól mutációktól
non-attributive
possessive - singular		 mutációé mutációké
non-attributive
possessive - plural		 mutációéi mutációkéi
Possessive forms of mutáció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mutációm mutációim
2nd person sing. mutációd mutációid
3rd person sing. mutációja mutációi
1st person plural mutációnk mutációink
2nd person plural mutációtok mutációitok
3rd person plural mutációjuk mutációik

Derived terms
  • mutációs
Compound words
  • mutagén
  • mutálódik

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.