munkám

Hungarian

Etymology

munka + -m (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmuŋkaːm]
  • Hyphenation: mun‧kám

Noun

munkám

  1. first-person singular single-possession possessive of munka

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative munkám
accusative munkámat
dative munkámnak
instrumental munkámmal
causal-final munkámért
translative munkámmá
terminative munkámig
essive-formal munkámként
essive-modal munkámul
inessive munkámban
superessive munkámon
adessive munkámnál
illative munkámba
sublative munkámra
allative munkámhoz
elative munkámból
delative munkámról
ablative munkámtól
non-attributive
possessive - singular
munkámé
non-attributive
possessive - plural
munkáméi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.