mentett

Hungarian

Etymology

ment + -ett

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛntɛtː]
  • Hyphenation: men‧tett
  • Rhymes: -ɛtː

Verb

mentett

  1. third-person singular indicative past indefinite of ment

Participle

mentett

  1. past participle of ment: saved

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative mentett mentettek
accusative mentettet mentetteket
dative mentettnek mentetteknek
instrumental mentettel mentettekkel
causal-final mentettért mentettekért
translative mentetté mentettekké
terminative mentettig mentettekig
essive-formal mentettként mentettekként
essive-modal
inessive mentettben mentettekben
superessive mentetten mentetteken
adessive mentettnél mentetteknél
illative mentettbe mentettekbe
sublative mentettre mentettekre
allative mentetthez mentettekhez
elative mentettből mentettekből
delative mentettről mentettekről
ablative mentettől mentettektől
non-attributive
possessive - singular
mentetté mentetteké
non-attributive
possessive - plural
mentettéi mentettekéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.