megelégedés

Hungarian

Etymology

megelégedik + -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛɡɛleːɡɛdeːʃ]
  • Hyphenation: meg‧elé‧ge‧dés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun

megelégedés

  1. contentment

Declension

The plural is rare.

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megelégedés megelégedések
accusative megelégedést megelégedéseket
dative megelégedésnek megelégedéseknek
instrumental megelégedéssel megelégedésekkel
causal-final megelégedésért megelégedésekért
translative megelégedéssé megelégedésekké
terminative megelégedésig megelégedésekig
essive-formal megelégedésként megelégedésekként
essive-modal megelégedésül
inessive megelégedésben megelégedésekben
superessive megelégedésen megelégedéseken
adessive megelégedésnél megelégedéseknél
illative megelégedésbe megelégedésekbe
sublative megelégedésre megelégedésekre
allative megelégedéshez megelégedésekhez
elative megelégedésből megelégedésekből
delative megelégedésről megelégedésekről
ablative megelégedéstől megelégedésektől
non-attributive
possessive - singular
megelégedésé megelégedéseké
non-attributive
possessive - plural
megelégedéséi megelégedésekéi
Possessive forms of megelégedés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megelégedésem megelégedéseim
2nd person sing. megelégedésed megelégedéseid
3rd person sing. megelégedése megelégedései
1st person plural megelégedésünk megelégedéseink
2nd person plural megelégedésetek megelégedéseitek
3rd person plural megelégedésük megelégedéseik

Further reading

  • megelégedés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.