megbízhatatlan

Hungarian

Etymology

From megbízik + -hatatlan.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛɡbiːshɒtɒtlɒn]
  • Hyphenation: meg‧bíz‧ha‧tat‧lan

Adjective

megbízhatatlan (comparative megbízhatatlanabb, superlative legmegbízhatatlanabb)

  1. unreliable, untrustworthy
    Antonym: megbízható

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative megbízhatatlan megbízhatatlanok
accusative megbízhatatlant megbízhatatlanokat
dative megbízhatatlannak megbízhatatlanoknak
instrumental megbízhatatlannal megbízhatatlanokkal
causal-final megbízhatatlanért megbízhatatlanokért
translative megbízhatatlanná megbízhatatlanokká
terminative megbízhatatlanig megbízhatatlanokig
essive-formal megbízhatatlanként megbízhatatlanokként
essive-modal megbízhatatlanul
inessive megbízhatatlanban megbízhatatlanokban
superessive megbízhatatlanon megbízhatatlanokon
adessive megbízhatatlannál megbízhatatlanoknál
illative megbízhatatlanba megbízhatatlanokba
sublative megbízhatatlanra megbízhatatlanokra
allative megbízhatatlanhoz megbízhatatlanokhoz
elative megbízhatatlanból megbízhatatlanokból
delative megbízhatatlanról megbízhatatlanokról
ablative megbízhatatlantól megbízhatatlanoktól
non-attributive
possessive - singular
megbízhatatlané megbízhatatlanoké
non-attributive
possessive - plural
megbízhatatlanéi megbízhatatlanokéi

Derived terms

  • megbízhatatlanság

Further reading

  • megbízhatatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.