magömlés
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɒɡømleːʃ]
- Hyphenation: mag‧öm‧lés
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | magömlés | magömlések |
| accusative | magömlést | magömléseket |
| dative | magömlésnek | magömléseknek |
| instrumental | magömléssel | magömlésekkel |
| causal-final | magömlésért | magömlésekért |
| translative | magömléssé | magömlésekké |
| terminative | magömlésig | magömlésekig |
| essive-formal | magömlésként | magömlésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | magömlésben | magömlésekben |
| superessive | magömlésen | magömléseken |
| adessive | magömlésnél | magömléseknél |
| illative | magömlésbe | magömlésekbe |
| sublative | magömlésre | magömlésekre |
| allative | magömléshez | magömlésekhez |
| elative | magömlésből | magömlésekből |
| delative | magömlésről | magömlésekről |
| ablative | magömléstől | magömlésektől |
| non-attributive possessive - singular |
magömlésé | magömléseké |
| non-attributive possessive - plural |
magömléséi | magömlésekéi |
Further reading
- magömlés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.