márga
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmaːrɡɒ]
- Hyphenation: már‧ga
- Rhymes: -ɡɒ
Noun
márga (plural márgák)
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | márga | márgák |
accusative | márgát | márgákat |
dative | márgának | márgáknak |
instrumental | márgával | márgákkal |
causal-final | márgáért | márgákért |
translative | márgává | márgákká |
terminative | márgáig | márgákig |
essive-formal | márgaként | márgákként |
essive-modal | — | — |
inessive | márgában | márgákban |
superessive | márgán | márgákon |
adessive | márgánál | márgáknál |
illative | márgába | márgákba |
sublative | márgára | márgákra |
allative | márgához | márgákhoz |
elative | márgából | márgákból |
delative | márgáról | márgákról |
ablative | márgától | márgáktól |
non-attributive possessive - singular |
márgáé | márgáké |
non-attributive possessive - plural |
márgáéi | márgákéi |
Possessive forms of márga | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | márgám | márgáim |
2nd person sing. | márgád | márgáid |
3rd person sing. | márgája | márgái |
1st person plural | márgánk | márgáink |
2nd person plural | márgátok | márgáitok |
3rd person plural | márgájuk | márgáik |
Derived terms
Compound words
- agyagmárga
- dolomitmárga
- márgabánya
- márgaföld
- márgapala
- mészmárga
Expressions
- vörös márga
References
- márga in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
Further reading
- márga in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.