kozmikus

Hungarian

Etymology

Borrowed from English cosmic, from Latin cosmicus, from Ancient Greek κοσμικός (kosmikós).[1] With Latinate -ikus ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkozmikuʃ]
  • Hyphenation: koz‧mi‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

kozmikus (comparative kozmikusabb, superlative legkozmikusabb)

  1. cosmic

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative kozmikus kozmikusak
accusative kozmikusat kozmikusakat
dative kozmikusnak kozmikusaknak
instrumental kozmikussal kozmikusakkal
causal-final kozmikusért kozmikusakért
translative kozmikussá kozmikusakká
terminative kozmikusig kozmikusakig
essive-formal kozmikusként kozmikusakként
essive-modal
inessive kozmikusban kozmikusakban
superessive kozmikuson kozmikusakon
adessive kozmikusnál kozmikusaknál
illative kozmikusba kozmikusakba
sublative kozmikusra kozmikusakra
allative kozmikushoz kozmikusakhoz
elative kozmikusból kozmikusakból
delative kozmikusról kozmikusakról
ablative kozmikustól kozmikusaktól
non-attributive
possessive - singular
kozmikusé kozmikusaké
non-attributive
possessive - plural
kozmikuséi kozmikusakéi

See also

  • Appendix:Hungarian words ending in -ikus

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

  • kozmikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.