kozmikus
Hungarian
Etymology
Borrowed from English cosmic, from Latin cosmicus, from Ancient Greek κοσμικός (kosmikós).[1] With Latinate -ikus ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkozmikuʃ]
- Hyphenation: koz‧mi‧kus
- Rhymes: -uʃ
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kozmikus | kozmikusak |
accusative | kozmikusat | kozmikusakat |
dative | kozmikusnak | kozmikusaknak |
instrumental | kozmikussal | kozmikusakkal |
causal-final | kozmikusért | kozmikusakért |
translative | kozmikussá | kozmikusakká |
terminative | kozmikusig | kozmikusakig |
essive-formal | kozmikusként | kozmikusakként |
essive-modal | — | — |
inessive | kozmikusban | kozmikusakban |
superessive | kozmikuson | kozmikusakon |
adessive | kozmikusnál | kozmikusaknál |
illative | kozmikusba | kozmikusakba |
sublative | kozmikusra | kozmikusakra |
allative | kozmikushoz | kozmikusakhoz |
elative | kozmikusból | kozmikusakból |
delative | kozmikusról | kozmikusakról |
ablative | kozmikustól | kozmikusaktól |
non-attributive possessive - singular |
kozmikusé | kozmikusaké |
non-attributive possessive - plural |
kozmikuséi | kozmikusakéi |
See also
- Appendix:Hungarian words ending in -ikus
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
- kozmikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.