kincstár
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkint͡ʃtaːr]
- Hyphenation: kincs‧tár
- Rhymes: -aːr
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kincstár | kincstárak |
accusative | kincstárat | kincstárakat |
dative | kincstárnak | kincstáraknak |
instrumental | kincstárral | kincstárakkal |
causal-final | kincstárért | kincstárakért |
translative | kincstárrá | kincstárakká |
terminative | kincstárig | kincstárakig |
essive-formal | kincstárként | kincstárakként |
essive-modal | — | — |
inessive | kincstárban | kincstárakban |
superessive | kincstáron | kincstárakon |
adessive | kincstárnál | kincstáraknál |
illative | kincstárba | kincstárakba |
sublative | kincstárra | kincstárakra |
allative | kincstárhoz | kincstárakhoz |
elative | kincstárból | kincstárakból |
delative | kincstárról | kincstárakról |
ablative | kincstártól | kincstáraktól |
non-attributive possessive - singular |
kincstáré | kincstáraké |
non-attributive possessive - plural |
kincstáréi | kincstárakéi |
Possessive forms of kincstár | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kincstáram | kincstáraim |
2nd person sing. | kincstárad | kincstáraid |
3rd person sing. | kincstára | kincstárai |
1st person plural | kincstárunk | kincstáraink |
2nd person plural | kincstáratok | kincstáraitok |
3rd person plural | kincstáruk | kincstáraik |
Further reading
- kincstár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.