kelletlen
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkɛlːɛtlɛn]
- Hyphenation: kel‧let‧len
Adjective
kelletlen (comparative kelletlenebb, superlative legkelletlenebb)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kelletlen | kelletlenek |
accusative | kelletlent | kelletleneket |
dative | kelletlennek | kelletleneknek |
instrumental | kelletlennel | kelletlenekkel |
causal-final | kelletlenért | kelletlenekért |
translative | kelletlenné | kelletlenekké |
terminative | kelletlenig | kelletlenekig |
essive-formal | kelletlenként | kelletlenekként |
essive-modal | kelletlenül | — |
inessive | kelletlenben | kelletlenekben |
superessive | kelletlenen | kelletleneken |
adessive | kelletlennél | kelletleneknél |
illative | kelletlenbe | kelletlenekbe |
sublative | kelletlenre | kelletlenekre |
allative | kelletlenhez | kelletlenekhez |
elative | kelletlenből | kelletlenekből |
delative | kelletlenről | kelletlenekről |
ablative | kelletlentől | kelletlenektől |
non-attributive possessive - singular |
kelletlené | kelletleneké |
non-attributive possessive - plural |
kelletlenéi | kelletlenekéi |
Further reading
- kelletlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.