kőzet

See also: közét

Hungarian

Etymology

From kő (“stone, rock”) +‎ -zet (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkøːzɛt]
  • Hyphenation: kő‧zet
  • Rhymes: -ɛt

Noun

kőzet (plural kőzetek)

  1. (geology) rock (the naturally occurring aggregate of solid mineral matter that constitutes a significant part of the earth's crust)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kőzet kőzetek
accusative kőzetet kőzeteket
dative kőzetnek kőzeteknek
instrumental kőzettel kőzetekkel
causal-final kőzetért kőzetekért
translative kőzetté kőzetekké
terminative kőzetig kőzetekig
essive-formal kőzetként kőzetekként
essive-modal — —
inessive kőzetben kőzetekben
superessive kőzeten kőzeteken
adessive kőzetnél kőzeteknél
illative kőzetbe kőzetekbe
sublative kőzetre kőzetekre
allative kőzethez kőzetekhez
elative kőzetből kőzetekből
delative kőzetről kőzetekről
ablative kőzettől kőzetektől
non-attributive
possessive - singular		 kőzeté kőzeteké
non-attributive
possessive - plural		 kőzetéi kőzetekéi
Possessive forms of kőzet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kőzetem kőzeteim
2nd person sing. kőzeted kőzeteid
3rd person sing. kőzete kőzetei
1st person plural kőzetünk kőzeteink
2nd person plural kőzetetek kőzeteitek
3rd person plural kőzetük kőzeteik

Derived terms
Compound words

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading
  • kőzet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.