kötőhang

Hungarian

Etymology

kötő (binding) + hang (sound)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøtøːɦɒŋɡ]
  • Hyphenation: kö‧tő‧hang

Noun

kötőhang (plural kötőhangok)

  1. (phonetics) epenthetic vowel, linking vowel

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kötőhang kötőhangok
accusative kötőhangot kötőhangokat
dative kötőhangnak kötőhangoknak
instrumental kötőhanggal kötőhangokkal
causal-final kötőhangért kötőhangokért
translative kötőhanggá kötőhangokká
terminative kötőhangig kötőhangokig
essive-formal kötőhangként kötőhangokként
essive-modal
inessive kötőhangban kötőhangokban
superessive kötőhangon kötőhangokon
adessive kötőhangnál kötőhangoknál
illative kötőhangba kötőhangokba
sublative kötőhangra kötőhangokra
allative kötőhanghoz kötőhangokhoz
elative kötőhangból kötőhangokból
delative kötőhangról kötőhangokról
ablative kötőhangtól kötőhangoktól
non-attributive
possessive - singular
kötőhangé kötőhangoké
non-attributive
possessive - plural
kötőhangéi kötőhangokéi
Possessive forms of kötőhang
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kötőhangom kötőhangjaim
2nd person sing. kötőhangod kötőhangjaid
3rd person sing. kötőhangja kötőhangjai
1st person plural kötőhangunk kötőhangjaink
2nd person plural kötőhangotok kötőhangjaitok
3rd person plural kötőhangjuk kötőhangjaik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.