körzet

See also: korzet

Hungarian

Etymology

kör (“circle”) +‎ -zet (noun-forming suffix)[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkørzɛt]
  • Hyphenation: kör‧zet
  • Rhymes: -ɛt

Noun

körzet (plural körzetek)

  1. district, region, area, zone

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative körzet körzetek
accusative körzetet körzeteket
dative körzetnek körzeteknek
instrumental körzettel körzetekkel
causal-final körzetért körzetekért
translative körzetté körzetekké
terminative körzetig körzetekig
essive-formal körzetként körzetekként
essive-modal — —
inessive körzetben körzetekben
superessive körzeten körzeteken
adessive körzetnél körzeteknél
illative körzetbe körzetekbe
sublative körzetre körzetekre
allative körzethez körzetekhez
elative körzetből körzetekből
delative körzetről körzetekről
ablative körzettől körzetektől
non-attributive
possessive - singular		 körzeté körzeteké
non-attributive
possessive - plural		 körzetéi körzetekéi
Possessive forms of körzet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. körzetem körzeteim
2nd person sing. körzeted körzeteid
3rd person sing. körzete körzetei
1st person plural körzetünk körzeteink
2nd person plural körzetetek körzeteitek
3rd person plural körzetük körzeteik

Derived terms

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading
  • körzet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.