könnyelmű
Hungarian
Etymology
Contraction of könnyű + elmű (equivalent to present-day elméjű), from könnyű (“light”, unencumbered) + elme (“mind”) + -ű (adjective-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries. Calque of German leichtsinnig.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøɲːɛlmyː]
- Hyphenation: köny‧nyel‧mű
- Rhymes: -myː
Adjective
könnyelmű (comparative könnyelműbb, superlative legkönnyelműbb)
- careless, reckless, improvident, light-minded, light-headed (person or manifestation)
- Synonyms: bohém, elővigyázatlan, felelőtlen, gondatlan, hanyag, hebehurgya, hűbelebalázs, komolytalan, léha, (colloquial) link, meggondolatlan, nemtörődöm, óvatlan, szeleburdi, szeles, vigyázatlan
- Antonyms: alapos, átgondolt, gondos, felelősségteljes, komoly, körültekintő, lelkiismeretes, megbízható, megfontolt, óvatos
- 1847, Sándor Petőfi, A XIX. század költői, Poets of the 19th century:
- Ne fogjon senki könnyelműen / A húrok pengetésihez!
- Let no one rashly take up strumming the strings!
- wasteful, lavish, spendthrift
- Synonyms: költekező, pazarló
Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | könnyelmű | könnyelműek |
accusative | könnyelműt | könnyelműeket |
dative | könnyelműnek | könnyelműeknek |
instrumental | könnyelművel | könnyelműekkel |
causal-final | könnyelműért | könnyelműekért |
translative | könnyelművé | könnyelműekké |
terminative | könnyelműig | könnyelműekig |
essive-formal | könnyelműként | könnyelműekként |
essive-modal | — | — |
inessive | könnyelműben | könnyelműekben |
superessive | könnyelműn | könnyelműeken |
adessive | könnyelműnél | könnyelműeknél |
illative | könnyelműbe | könnyelműekbe |
sublative | könnyelműre | könnyelműekre |
allative | könnyelműhöz | könnyelműekhez |
elative | könnyelműből | könnyelműekből |
delative | könnyelműről | könnyelműekről |
ablative | könnyelműtől | könnyelműektől |
non-attributive possessive - singular |
könnyelműé | könnyelműeké |
non-attributive possessive - plural |
könnyelműéi | könnyelműekéi |
Derived terms
- könnyelműen
- könnyelműség
- könnyelműsködik
References
- könnyelmű in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- könnyelmű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.