kópé
Hungarian
Etymology
Of unknown origin.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkoːpeː]
- Hyphenation: kó‧pé
- Rhymes: -peː
Noun
kópé (plural kópék)
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kópé | kópék |
accusative | kópét | kópékat |
dative | kópénak | kópéknak |
instrumental | kópéval | kópékkal |
causal-final | kópéért | kópékért |
translative | kópévá | kópékká |
terminative | kópéig | kópékig |
essive-formal | kópéként | kópékként |
essive-modal | — | — |
inessive | kópéban | kópékban |
superessive | kópén | kópékon |
adessive | kópénál | kópéknál |
illative | kópéba | kópékba |
sublative | kópéra | kópékra |
allative | kópéhoz | kópékhoz |
elative | kópéból | kópékból |
delative | kópéról | kópékról |
ablative | kópétól | kópéktól |
non-attributive possessive - singular |
kópéé | kópéké |
non-attributive possessive - plural |
kópééi | kópékéi |
Possessive forms of kópé | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kópém | kópéim |
2nd person sing. | kópéd | kópéid |
3rd person sing. | kópéja | kópéi |
1st person plural | kópénk | kópéink |
2nd person plural | kópétok | kópéitok |
3rd person plural | kópéjuk | kópéik |
Derived terms
- kópéság
- kópéskodik
References
- kópé in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
Further reading
- kópé in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.