kívánat

Hungarian

Etymology

kíván (to wish) + -at (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkiːvaːnɒt]
  • Hyphenation: kí‧vá‧nat
  • Rhymes: -ɒt

Noun

kívánat (plural kívánatok)

  1. (archaic) demand, wish, request
    Synonyms: kívánság, óhaj

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kívánat kívánatok
accusative kívánatot kívánatokat
dative kívánatnak kívánatoknak
instrumental kívánattal kívánatokkal
causal-final kívánatért kívánatokért
translative kívánattá kívánatokká
terminative kívánatig kívánatokig
essive-formal kívánatként kívánatokként
essive-modal kívánatul
inessive kívánatban kívánatokban
superessive kívánaton kívánatokon
adessive kívánatnál kívánatoknál
illative kívánatba kívánatokba
sublative kívánatra kívánatokra
allative kívánathoz kívánatokhoz
elative kívánatból kívánatokból
delative kívánatról kívánatokról
ablative kívánattól kívánatoktól
non-attributive
possessive - singular
kívánaté kívánatoké
non-attributive
possessive - plural
kívánatéi kívánatokéi
Possessive forms of kívánat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kívánatom kívánataim
2nd person sing. kívánatod kívánataid
3rd person sing. kívánata kívánatai
1st person plural kívánatunk kívánataink
2nd person plural kívánatotok kívánataitok
3rd person plural kívánatuk kívánataik

Derived terms

Compound words

Further reading

  • kívánat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.