kétes
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːtɛʃ]
- Hyphenation: ké‧tes
- Rhymes: -ɛʃ
Adjective
kétes (comparative kétesebb, superlative legkétesebb)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kétes | kétesek |
accusative | kéteset | kéteseket |
dative | kétesnek | kéteseknek |
instrumental | kétessel | kétesekkel |
causal-final | kétesért | kétesekért |
translative | kétessé | kétesekké |
terminative | kétesig | kétesekig |
essive-formal | kétesként | kétesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | kétesben | kétesekben |
superessive | kétesen | kéteseken |
adessive | kétesnél | kéteseknél |
illative | kétesbe | kétesekbe |
sublative | kétesre | kétesekre |
allative | kéteshez | kétesekhez |
elative | kétesből | kétesekből |
delative | kétesről | kétesekről |
ablative | kétestől | kétesektől |
non-attributive possessive - singular |
kétesé | kéteseké |
non-attributive possessive - plural |
kéteséi | kétesekéi |
Further reading
- kétes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.