késleltet
Hungarian
Etymology
First attested in 1568. From the archaic késlel (“to hold up”) + -tet (causative suffix),[1] from késik (“to be late”) + -lel (verb-forming suffix, here for emphasis or expressing causative).[2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːʃlɛltɛt]
- Hyphenation: kés‧lel‧tet
- Rhymes: -ɛt
Conjugation
conjugation of késleltet
Click for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Indicative mood |
Present | Indef. | késleltetek | késleltetsz | késleltet | késleltetünk | késleltettek | késleltetnek | |
Def. | késleltetem | késlelteted | késlelteti | késleltetjük | késleltetitek | késleltetik | |||
2nd-p. o. | késleltetlek | ― | |||||||
Past | Indef. | késleltettem | késleltettél | késleltetett | késleltettünk | késleltettetek | késleltettek | ||
Def. | késleltettem | késleltetted | késleltette | késleltettük | késleltettétek | késleltették | |||
2nd-p. o. | késleltettelek | ― | |||||||
Future | Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. késleltetni fog. | ||||||||
Archaic Preterit |
Indef. | késlelteték | késleltetél | késleltete | késlelteténk | késleltetétek | késleltetének | ||
Def. | késleltetém | késleltetéd | késlelteté | késlelteténk | késleltetétek | késlelteték | |||
2nd-p. o. | késleltetélek | ― | |||||||
Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. késleltet vala, késleltetett vala/volt. | ||||||||
Archaic Future |
Indef. | késleltetendek | késleltetendesz | késleltetend | késleltetendünk | késleltetendetek | késleltetendenek | ||
Def. | késleltetendem | késleltetended | késleltetendi | késleltetendjük | késleltetenditek | késleltetendik | |||
2nd-p. o. | késleltetendelek | ― | |||||||
Conditional mood |
Present | Indef. | késleltetnék | késleltetnél | késleltetne | késleltetnénk | késleltetnétek | késleltetnének | |
Def. | késleltetném | késleltetnéd | késleltetné | késleltetnénk (or késleltetnők) |
késleltetnétek | késleltetnék | |||
2nd-p. o. | késleltetnélek | ― | |||||||
Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. késleltetett volna | ||||||||
Subjunctive mood |
Present | Indef. | késleltessek | késleltess or késleltessél |
késleltessen | késleltessünk | késleltessetek | késleltessenek | |
Def. | késleltessem | késleltesd or késleltessed |
késleltesse | késleltessük | késleltessétek | késleltessék | |||
2nd-p. o. | késleltesselek | ― | |||||||
(Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. késleltetett légyen | ||||||||
Infinitive | késleltetni | késleltetnem | késleltetned | késleltetnie | késleltetnünk | késleltetnetek | késleltetniük | ||
Other forms |
Verbal noun | Present part. | Past part. | Future part. | Adverbial participle | Causative | |||
késleltetés | késleltető | késleltetett | késleltetendő | késleltetve (késleltetvén) | |||||
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs). | |||||||||
potential conjugation of késleltet
Click for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Indicative mood |
Present | Indef. | késleltethetek | késleltethetsz | késleltethet | késleltethetünk | késleltethettek | késleltethetnek | |
Def. | késleltethetem | késleltetheted | késleltetheti | késleltethetjük | késleltethetitek | késleltethetik | |||
2nd-p. o. | késleltethetlek | ― | |||||||
Past | Indef. | késleltethettem | késleltethettél | késleltethetett | késleltethettünk | késleltethettetek | késleltethettek | ||
Def. | késleltethettem | késleltethetted | késleltethette | késleltethettük | késleltethettétek | késleltethették | |||
2nd-p. o. | késleltethettelek | ― | |||||||
Archaic Preterit |
Indef. | késleltetheték | késleltethetél | késleltethete | késleltetheténk | késleltethetétek | késleltethetének | ||
Def. | késleltethetém | késleltethetéd | késleltetheté | késleltetheténk | késleltethetétek | késleltetheték | |||
2nd-p. o. | késleltethetélek | ― | |||||||
Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. késleltethet vala, késleltethetett vala/volt. | ||||||||
Archaic Future |
Indef. | késleltethetendek or késleltetandhatok |
késleltethetendesz or késleltetandhatsz |
késleltethetend or késleltetandhat |
késleltethetendünk or késleltetandhatunk |
késleltethetendetek or késleltetandhattok |
késleltethetendenek or késleltetandhatnak | ||
Def. | késleltethetendem or késleltetandhatom |
késleltethetended or késleltetandhatod |
késleltethetendi or késleltetandhatja |
késleltethetendjük or késleltetandhatjuk |
késleltethetenditek or késleltetandhatjátok |
késleltethetendik or késleltetandhatják | |||
2nd-p. o. | késleltethetendelek or késleltetandhatlak |
― | |||||||
Conditional mood |
Present | Indef. | késleltethetnék | késleltethetnél | késleltethetne | késleltethetnénk | késleltethetnétek | késleltethetnének | |
Def. | késleltethetném | késleltethetnéd | késleltethetné | késleltethetnénk (or késleltethetnők) |
késleltethetnétek | késleltethetnék | |||
2nd-p. o. | késleltethetnélek | ― | |||||||
Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. késleltethetett volna | ||||||||
Subjunctive mood |
Present | Indef. | késleltethessek | késleltethess or késleltethessél |
késleltethessen | késleltethessünk | késleltethessetek | késleltethessenek | |
Def. | késleltethessem | késleltethesd or késleltethessed |
késleltethesse | késleltethessük | késleltethessétek | késleltethessék | |||
2nd-p. o. | késleltethesselek | ― | |||||||
(Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. késleltethetett légyen | ||||||||
Inf. | (késleltethetni) | (késleltethetnem) | (késleltethetned) | (késleltethetnie) | (késleltethetnünk) | (késleltethetnetek) | (késleltethetniük) | ||
Positive adjective | késleltethető | Neg. adj. | késleltethetetlen | Adv. part. | (késleltethetve / késleltethetvén) | ||||
Derived terms
- késleltetés
References
- késlel in Czuczor, Gergely and János Fogarasi: A magyar nyelv szótára (’A Dictionary of the Hungarian Language’). Pest: Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdász, 1862–1874.
- késleltet in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- késleltet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.